Ki nyeri meg a Google és Microsoft párviadalát?
Idén is komoly küzdelem folyik a világ két legnagyobb technológiai vállalata között a felhasználókért, melynek legújabb fordulata a Microsoft nemrég bejelentett ChatGPT (OpenAI) fejlesztése és piaci bevezetése volt. Mivel a mesterséges intelligencia már évek óta lázban tartja a technológiára nyitott közönséget nem csoda, hogy a világsajtó hetek óta attól hangos, ezzel a húzással a redmondiak most nagy versenyelőnyre tehetnek szert a Google-el szemben. Azonban akik szakavatottabbak a témában, láthatják, hogy a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás a MS részéről, és hosszú távon várhatóan nem lesz számottevő következménye a szoftverpiacon. Ugyanis az informatikai rendszerek esetében a vállalatok elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén és a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.
Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében pedig néhány hónapja vált ismertté miután globálisan is megnyitotta fejlesztését a felhasználók előtt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ezzel az OpenAI új fejezetet nyitott a számítástechnika történetében és hatalmas lendületet adott az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. Azt tehát el kell ismerni, hogy a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, azonban egyelőre még mindenki csak találgat arról, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg az új technológia.
A Google már jóval a Microsoft előtt alkalmazta szoftvereiben a mesterséges intelligenciát
A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van és hamarosan nyilvánossá válik. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások számos területen használják a mesterséges intelligenciát jelenleg is.
A verseny tehát továbbra is a felhő körül zajlik
Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Így a két gyártó felhő megközelítése is jelentősen eltér egymástól. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen Windowsra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.
A keresőpiacon még számottevő változást hozhat a Microsoft új lépése
Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően idén a Microsoft jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám ennek a hírnek egyelőre nincs nyoma a gyakorlatban. Azonban az egyáltalán nem kizárt, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Mivel az OpenAI chatbot beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és Word-ben is, így lesznek olyan információk, amiket a felhasználók inkább ezekben fognak keresni, míg a termékek, helyek, szolgáltatások feltérképezésére továbbra is a Google keresőt fogják igénybe venni.
Óvatosan kell kezelni az ChatGPT által generált tartalmakat
Az ChatGPT kétségkívül egy jelentős fejlesztés amire pár nap alatt felhasználók milliói regisztráltak és hatalmas világszenzáció lett. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. Ahogyan arról az elmúlt hetekben számos hazai AI szakértő is beszámolt, a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak. Így nem árt megkérdőjelezni a ChatGPT állításait, ennek tükrében pedig a házidolgozatok és szakdolgozatok megírására továbbra is a hagyományos módszereket javasoljuk.
A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában
Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása és nem kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.
Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a Microsoft egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő erőforrásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.
Hogyan válasszanak felhőt a hazai vállalatok?
A vállalatok informatikához való hozzáállása leginkább a habituson múlik és nagyban függ attól, hogy a cégnél dolgozó munkatársak mennyire nyitottak vagy konzervatívak ebben a kérdésben. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Az a felhasználó, aki fél a változásoktól magától nem fog kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet neki. A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről.
Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?
Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.
Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.
Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.
Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.
Microsoft vs. Google pro-kontra
Mivel a Microsoft egy nagy múltú vállalat, a felhasználók általában azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle. Az MS így azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani.
Az MS-el szemben a Google folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat. Azoknál a vállalatoknál, ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni.
