A felhőlovaglás alapjai
2018. október 11.
5+1 kérdés, mielőtt IT szolgáltatót választanál
2018. október 26.

Egy szerverhotel luxusa: hol laknak az adataink?

A konzervekhez hasonlóan vajon a pendrive-om is megromlik egyszer? Sokunk eljátszott már a gondolattal – köztük neves tudósok is, akik belátták: a veszély valós, adathordozóink végesek. Így évtizedek múlva talán a DNS-ben fogjuk tárolni mindazt, ami fontos. Persze ha semmi kedvünk ezen agyalni, még mindig választhatunk felhőszolgáltatót. De miért bíznak meg informatikusok olyasvalamiben, amit nem látnak? Elmagyarázzuk.

Szobaszerviz szervereknek?

Minden egy összefüggéssel kezdődött. Megszületett az internet, remek – de ahhoz, hogy az egész fennmaradjon, adatkapcsolat kellett, hogy a számítógépek folyamatosan el tudják érni egymást. Akkor is, ha kikapcsolják őket. Ennek megoldása lett a hosting központ, más néven szerverhotel. A név találó…

Pont olyan, mintha a szervereket egy ötcsillagos szállodába tennék, ahol személyzet biztosítja a tiszta helyet, a gyors internetet és az állandó áramot.

Ez a Co-location központnak is nevezett intézmény tehát a felhőszolgáltatók előtt is létezett – de komoly korlátai voltak.

Felhőszolgáltató, határok nélkül

Elvágják az internetkábelt, elmegy az áram, elromlik a szerver – ha ezek egyike is megtörténik, fuccs az adatainknak. Erre ad megoldást a felhő: egy helyett több adatközpontban, megfelelő redundanciával bíró szerverközpontok hálózata. Magyarul kiiktatja a felsorolt veszélyforrásokat, miközben földrészek közötti kommunikációra is képes.

Felhőben tárolni az adatainkat az iSolutions csapat szerint egyfajta kiszervezés: mintha a „kincstár” kulcsát adnánk egy megbízható alvállalkozó kezébe.

A kincstárnok pedig ebben az esetben a felhőszolgáltató. Éppen ezért a piac nagyon szűk, mindössze 4-5 cégnek van meg a kellő pénze, hatalma és erőforrása egy ilyen rendszer fenntartásához.

Tárolt arcok?

Ilyenkor szokott felmerülni a kérdés, hogy rendben, de akkor mi a különbség a felhő és egy nagyobb weboldal között? Első körben azt válaszolnám, hogy a szolgáltatások sokasága. Erre a legjobb példa a Facebook: ha feltöltöm a fényképeimet, nem tárolja őket, hogy bármikor visszatöltögethessem! Saját adatközpontjai vannak – mégsem felhőszolgáltató. A nemrég kitört „50 millió felhasználó” kezdetű botránnyal kapcsolatban is akadnak félreértések. Amikor bejelentkezünk, engedélyt adunk a feladatkezelőnek, hogy az azonosítódat összekösse a Facebook külső rendszereivel. Itt adatok helyett ezeket az azonosítókat lopták el. Ez sem veszélytelen, az elkövetők valószínűleg nem is így tervezték, de nem történt több, mint amikor feltörnek egy céges honlapot.

Az adat jó befektetés!

Hogy tovább csavarjunk ezen az izgalmas történeten, létezik olyan felhő is, amelyben szerverek vannak. Ez a felhőszolgáltató az Amazon: nem az adataimat tárolja, hanem a szervert váltja ki, azaz nem kell megvennem és betennem a fent emlegetett hotelbe. Ha autókat adna bérbe, az a flotta lenne, amelyik a gumicserén és a mosáson kívül át is színezi a kocsit, ha épp változik a divat…

Persze a Google is rendelkezik hasonlóval, ami a céges adatvagyon biztonságos tárolásában nagyszerű: ezt hívjuk adatbanknak.

Sosem tudom, hogy éppen melyik szerveren van az adatom, de nem is kell, hogy izgasson: ahogy a bankban sem érdekel, hogy a sok közül éppen melyik volt az a tízezres, amit én adtam be. Nem kell tehát más, csak újfajta szemlélet, bizalom és egy jó csapat.

KAPCSOLAT