Miért vesszük fel két csörgésre a telefont? Interjú az ügyvezetővel

Miért vesszük fel két csörgésre a telefont? Interjú az ügyvezetővel

Miért van ez a koncepció, hogy két csörgésre felveszitek a telefont?

Azért, mert éreztük, hogy ez egy üzletileg fontos koncepció. Az ügyfeleinknek fontos, hogy azonnali segítséget kapjanak, ha bajuk van, és miután felismertük, megcsináltam. Az iSolutions-nél mindig azt csináljuk, amire szükség van, és nem azt, amihez kedvünk van.

Nem a titkárnő veszi fel, hanem az a srác, aki ha kell akkor meg is oldja, vagy ha ki kell menni, akkor kimegy. Nálam egy szintű embertömeg van, a rendszergazda. Ő az, aki az ügyfeleket támogatja. Sok informatikai cég csinálja azt, hogy level1, level2, level3 informatikusokat alkalmaz. A level1 az a félhülye, aki azért legalább beszélni tud, mert felveszi, a level2 már egy értelmes ember, és a level3 pedig aki tényleg meg is csinálja, amit kell.

Nálunk rendszermérnökök, és rendszergazdák vannak. A rendszergazda elvégzi a feladatot, és a rendszermérnökök azok, akik a szervereket, szerverparkokat csinálják. Velük az átlag felhasználó keveset kommunikál, csak akkor ha baj van, akkor viszont a rendszergazda szól nekik. Eltüntettük azt a szintet, ami bosszantja az embereket, és akadályozza a hatékony munkavégzést. Ebben üzletileg egyedül az a nehéz, hogy meg kell értetni egy rendszergazdával, hogy bármi történik, neked fel kell kapnod a telefont. Ez nem egyszerű, de borzasztó jó ügyfélélményt ad. És én végtelenül hiszek benne.
Juhász Viktor
Ügyvezető

Tetszett, amit olvastál? Kommentelj!

Rólunk

Van egy történet három ácsról, akik egy hajó belsejében dolgoznak. Megkérdezik mindegyiket, hogy mit csinál, és nagyon különbözően válaszolnak. Az első azt feleli, hogy kalapálja a fát egész nap. A második azt feleli, hogy hajót épít. A harmadik pedig úgy felel, hogy segíti felfedezni a világ még ismeretlen vidékeit. A tevékenységük azonos, de a motivációjuk, a hozzáállásuk, ahogyan a munkájukat végzik, egészen különböző.

Korábbi tartalmaink

Kövess minket Faceoobon!