Az e-mail, mint vállalatirányítási rendszer?
2018. szeptember 13.
Hús-vér technológia: informatikai ügyféltalálkozó iSolutions stílusban
2018. szeptember 27.

Típushiba a cégeknél: miért nem működik az IT menedzsment?

Típushiba. Ha van olyan kifejezés, amit minden szakterületen ismernek, ez az. Az informatika sem kivétel, oldalakon keresztül tudnám taglalni őket. Van azonban egy jelenség, ami régóta zavar, mert látom, hogy sokkal többre érdemes magyar vállalkozások előrehaladását szabotálja: az átgondolatlan IT menedzsment. Kíméletlen szakmai véleményem következik arról, miért nem látjuk a fától az erdőt, vagyis jelen esetben a gépparktól az üzleti hasznot, és hogy van-e egyáltalán értelme az informatikai igazgató intézményének.

A farkába harapó kígyó informatikája

A probléma gyökere egy teljesen természetes folyamat: ahogy növekszik egy vállalat, úgy nőnek az informatikai igények is. Egy 50-100 fős vállalat esetében az IT annyira komplexszé válik, hogy képtelen egyedül fenntartani önmagát. Szükség lesz egy szakértőre, aki csak ezért felelős, így kineveznek egy informatikai igazgatót.

A gond akkor van, ha az illető tökéletesen alkalmatlan, és mást csinál, mint amire szükség van – és az esetek 90%-ában ez a helyzet.

Így válik az IT menedzsment önmagáért való, bürokratikus kártevővé. Hogy ehhez képest miért ragaszkodik még annyi cég ehhez a pozícióhoz? Mert el kell ismerni, ez nem egy könnyen kiszervezhető műfaj. Ha a cégvezető egy egyszerű Google-keresés alapján tájékozódik, joggal hiheti, hogy ilyen szolgáltatás nem is létezik.

Szereptévesztésben

Inkább itt üljön napi 8 órában! – ez az a cégvezetői beidegződés, ami a másik oka a fölösleges informatikai igazgatók sokaságának. Tudom, ezek komoly vádak. Mégis mitől válik egy igazgatói poszt fölöslegessé, egyenesen kártékonnyá? Az igazság az, hogy intelligens, jó képességű emberekről beszélünk, akik egyszerűen nem értik a saját szerepüket. Hiszen sem azok az iskolák, sem az a kulturális-és szereprendszer nem alakult még ki, mint például az autóiparban, ahol a gyáraktól a gumiabroncs szervizig mindennek helye van. A magyar cégek azonban nem képesek termelőeszközként kezelni az informatikát. Pedig az IT menedzsment lényege az üzletszerű gondolkodás lenne: a többi vezetővel egyeztetve, kérés nélkül, folyamatosan olyan informatikai megoldásokat keresni, ami a főtevékenység „keze alá” dolgozva a lehető legtöbb hasznot hozza.

Tedd le, nem játék!

A megoldás nem bonyolult. Az első előtti lépés egyértelműen az lenne, ha a cégvezetők elfelejtenék azt a haszontalan az IT vezetőknél is rombolóbb gyakorlatot, amikor a saját kezükbe veszik a dolgokat… Mivel a vezetés a részeket tartja össze, nyilvánvalóan egyikbe sem feladata belemélyedni. Azt szokták meg, hogy ha kiadnak valamit, az varázslatos módon úgy is lesz, így ha a legkisebb nehézségbe ütköznek, jön a szőrözés a technikai paramétereken. Így persze, hogy a nullához konvergál az IT menedzsment hatékonysága. Ha pedig ezen túllépve informatikai igazgatót alkalmaznánk, ne olyat válasszunk, akinek a munkája 70%-ban ködösítés lesz. Erről kérdésekkel győződhetünk meg.

A legfontosabb: képes-e átlátni az üzleti folyamatokat? Tudni fogja-e, kik az ügyfeleim, hogyan adok el, tisztában van-e az értékajánlatommal, a költségtényezőimmel?

Hajlandó lesz-e a cég érdekében akár vitába is szállni velem, mint vezetővel, és az üzleti modellből levezetni a döntéseit?

IT menedzsment tévutak nélkül?

A jellemző válasz sajnos legtöbbször ez lenne: nekem ehhez mi közöm? Ez pedig az alkalmatlanság legfőbb indikátora. Hiszen az IT menedzsment legnagyobb nehézsége, hogy a körülmények nem nyilvánvalóak. A rossz informatikai igazgató olyan, mint a festő, aki nem tudja, hol a fal, de ha megmutatom, végül is kifesti… Márpedig aki az adatvagyon biztonságáért felelős, az ne kézi vezérléssel működjön.

Ha arra megy el a munkaideje, hogy beszerzések árajánlatain lovagol, akkor valójában titkári feladatokat végez, igazgatói fizetésért.

Ha ez utóbbiról netalántán az lenne a véleményünk, hogy ez egy cégnek sem éri meg, érdemes megfontolni a külsős üzemeltetőt. Nem a cég embere, ezért nem utasítható, de cserébe töredéke egy IT vezető bérének, és nem visz tévutakra.

Csak ami kell, és ez nem kevés

Külsős cégként az iSolutions sokéves tapasztalata, hogy ha egy IT igazgató feladatainak
a legfontosabb 20%-át megoldjuk, akkor a Pareto-elv szerint hozzuk a haszon 80 százalékát. Mi nem szórakozunk önmagukért való dolgokkal. Nem rajzolgatunk napokig rack szekrény bekötési rajzokat, nem készítünk plusz munkaórákért saját ticketing rendszert, amikor vásárolni sokkal jobban megéri… Nem utolsó sorban pedig, ezért a bizonyos 20%-ért nekünk tizedannyi pénzre van szükségünk, mint egy belső informatikai vezetőnek.

Az a helyzet, hogy az eddigi ügyfeleinket nem kellett meggyőzni, hanem megcsináltuk a cég üzleti modelljét és ez alapján az IT stratégiát/akciótervet, majd bemutattuk azt az ügyvezetőnek, aki csak ennyit mondott: rendben, kérek mindent! Ez az örömteli reakció, amikor az ember rájön, hogy ez ilyen egyszerű is lehet. Az informatika dolga nem a fésülgetés, hanem hogy saját stratégiával támogassa a vállalatot. A haladáshoz IT menedzsment kell – nem pedig tanult, értelmes szakbarbárok, nevezzük őket bárminek is.

KAPCSOLAT